Hogyan menedzselje a karrierjét? 

 Legjobb, ha itt és most belenyugszik abba, hogy csak magában bízhat ha a saját karrierjének építgetésére gondol - vagyis egyszerűen önmagának kell kézbe vennie a karrierjét, s fel kell ismernie, mikor kell váltani. Hogy miért? Íme néhány nyomós érv:

Először is: vége a régi szép időknek...

...amikor az ember belépett egy vállalathoz, s fokozatosan előrejutva a ranglétrán onnan is ment nyugdíjba. Ez a fajta karrier nemcsak nálunk lett a múlté (a szocialista nagyvállalatok kimúlásával), ugyanezt hozták magukkal a változások a fejlett üzleti világban is.

A fúziók és felvásárlások, a szervezetek "laposabbá tételének" korában ugyanis a leépítések természetes velejárói a vállalati életnek. Ráadásul ezekben a lapos szervezetekben kevesebb foka van a karrier-létrának, az alsó fokok pedig a korábbinál szélesebbek, többen férnek el rajtuk, míg a felsők keskenyebbek, kevesebb ember léphet fel rájuk. Vagyis az előrejutás hosszabb ideig tart, ugyanakkor a képességek és tapasztalatok nagyobb tárházára van szükség a sikerhez.

Másodszor: már mást jelent a karrier is...

...hiszen az előrejutást nem feltétlen a magasabb rang jelenti, hanem a szakmai és a személyes fejlődés, az újabb és mind érdekesebb feladatok. A cégek már nem a vállalathoz való lojalitást előléptetéssel honorálni, még a munkahely biztonságát sem tudják garantálni. Ugyanakkor támogathatják, hogy alkalmazottaik a lehető legnagyobb tudásra tegyenek szert egy adott munkakörben, s ha nem tudnak lehetőséget adni a fejlődésre, el kell fogadniuk, hogy az emberek továbbállnak. A fejlett üzleti világban elfogadott, hogy valaki 3-5 évente váltson, emiatt nem tekintik vándormadárnak. Sőt, a hosszú egyhelyben maradást a rugalmatlanság és a változtatástól, a kockázatvállalástól való félelem jeleként értékelhetik. Manapság az életpályába belefér legalább egy karriermódosítás és négy munkahely-változtatás; az utóbbiak közül kettő általában nem önkéntes.

Forrás: Karrier.hu